(Nincs cím)

Csak azért, mert nem tetszik, mit mond a másik, akit fontosnak tartasz, szóval csak ezért bosszúból nem jelentkezni, azt hiszem kicsinyesség.
Csak azért mindez, mert nem engeded, hogy megmondják mit és hogyan csinálj. Azok után, hogy nem érdekled.
Szabadság. Nos az a szabadság, ha megválaszthatod, mikor mit teszel, mikor kivel. A szabadságot, főleg ha állítólag oly fontos, nem csak magadnak, hanem a másiknak is meg kell adni.
Az hogy valaki fontos, számít, az nem azt jelenti, hogy előírhatjuk mit tegyen vagy éppen mit ne tegyen.
A gondolat, hogy bárki is korlátozhat, számodra épp olyan fenyegető, mint számomra.
Igazából engem nem fenyeget. Mert aki számomra fontos, azzal ezt nem teszem. A segítés, a támogatás más dolog. Ilyenkor a saját dolgaim háttérbe szorítása olyan természetes, mint bárkinek is egy pohár víz.
Egyszer azt mondta a tanítóm: van fontossági sorrendem.
Nekem is van. Ha segítségre szorulsz, támogatásra, és tudom milyen fontos is Neked ott vagyok. Lehet nem fizikai valómban, de a tudásommal, a szeretetemmel, de ott vagyok.
De hogy szerethet bárki is, hogy lehetnék fontos, ha bosszúból , csak azért, mert nem engedem magam elnyomni, nem vagy.
Nos, a szeretet nem azon múlik, hogy épp olyan korszakod van, amikor bosszút állsz. A szeretet nem ismeri azt, hogy bosszú.
Felejtesz, hisz az ígéreteidet is felejted.
Jön a karácsony, a szeretet ünnepe. Te hogy fogod ezt ünnepelni, mikor számodra ez azt jelenti, hogy csak azért mert a szabadság másnak is fontos, pillanatok alatt megszűnik.
Oly sokszor elmondtam mi a szabadság. Te csak szavakban fejezed ki magad, de fogalmad sincs mi is az.
Úgy látszik le kell írnom, bár azt hiszem csak azért mert egy egy like-t teszel az adott képhez, nem olvasod el.
De hátha most kivételt teszel.

Tudod milyen az, ha mindig megmondják mit tehetsz? Nem.
Tudod milyen az, ha megmondják hova mehetsz? Nem.
Tudod milyen az, ha oda kell menned ahová nem akarsz? Nem.
Tudod milyen az, ha azt kell tenned, amit nem akarsz? Nem.
Tudod milyen az, amikor beosztják az idődet és pont saját magadra nem jut, és azokra akik Neked fontosak? Nem.
Tudod milyen az, amikor Te keresed a pénzt, de magadra nem jut, mert elveszik? Nem.
Tudod milyen az, amikor elnyomnak? Nem.
Tudod milyen az, amikor kiállsz magadért, a családodért és verés a jutalom? Nem.
Akkor Te honnan tudod mi is a szabadság?
Te, akinek mindezt már elmondtam, Te állsz bosszút rajtam? Meg teheted, de ettől nem lesz nekem se hidegebb, se melegebb.
Karácsony…..szeretet ünnepe…..ha eljönnek ezek a napok és ott ülsz a “szeretet asztalánál” gondolj majd erre.

Sokat változtam, jobb lettem, sokkal több embert engedek közelebb magamhoz, mint régen és sokkal jobb ember lettem. Ha ez baj, hát legyen. Az én életem, nekem kell leélni, helyettem nem fogja senki. Mint ahogy az eddig történt dolgokat se vállalta és vállalja át senki. Siratni a múltat nem fogom, nem fogok sopánkodni azért ami velem történt, hisz magam is benne voltam. A választás az enyém volt, mindattól függetlenül, hogy a karma törvényei rám épp úgy vonatkoznak, mint bárkire, akár hisz benne, akár nem.
De pont ezek tettek azzá akivé váltam. Pont azok, hogy ezekből kikerültem a magam erejéből. Sosem adtam fel, lehet én is voltam a padlón, de sikerült felállnom, a magam erejéből, és azoknak az embereknek a szeretetéből, akik azóta is mellettem vannak.

a