(Nincs cím)

Megosztom a gondolataimat. Meghívtam pár embert az oldalra, van aki meg is osztja amit írogatok. De van aki csak a képeket nézegeti. Ilyen az amikor a külsőségeket látja és nem a tartalmat. Mert csak a külső számít….neki. Nem vagyunk egyformák és ez nagyon jó dolog. Milyen is lenne a világ, ha mindenki szép lenne, hogy csak a külsőségeknél maradjunk. A világot nem a szépség vitte előrébb, hanem azok az emberek akikben belül sok szépség, tudás volt. A külső szépség múlandó. Az ember öregszik és ritka az az ember akin nem látszik az idő múlása,akin nem látszik mindaz amit élete során megélt. Jót, rosszat. Mert nincs olyan ember akivel élete során ne történt volna olyan, ami nyomot hagyott. A belső szépség nem fakul. A tudás bölcsebbé tesz. De az olyan emberek, akiknek a külsőségek számítanak, sosem lesznek boldogok. Mert mindig azt fogják hajszolni, amit hosszútávon nem fognak elérni. A belső szépség fakadhat a tudásból, önmagunk szeretetéből, a bennünk lakozó jóból. Nincs csúnya ember, csak csúnya lélek, mert lehet hogy az a másik nem szép a mi szemünknek, de van benne sok jó, és lehet a másik vonzó és szép ha üres és gonosz. Az, hogy ki számunkra szép azt mindig mi döntjük el. Nem a szemünk hanem a szívünk. Valaki nem attól lesz jobb, hogy a legújabb trend szerint öltözik, hanem a kisugárzásától. Engem úgy ismernek sokan, hogy nagyszájú és kötözködő vagyok. Ma már rakok rá egy lapáttal. Aki nem ismer az elhiszi, ha azt mondom “szőke vagyok kívül belül”. Bocsánatot kérek azoktól akiket ezért megbántanék, de az emberek sztereotípiákon keresztül néznek minket. Ismerek nagyon okos szőke hajú hölgyet. Nos visszatérve a “szőkére”. El is hiszik, mindaddig amíg nem szembesülnek a másik, okosabb énemmel. Lehet hogy ez becsapásnak számít, de az olyan emberek akik azt nézik hogy milyen vagyok kívülről, megérdemlik. Nem vagyok egy szépségkirálynő, de ki néz ki úgy? A férfiak sem mind adoniszok, mégis elfogadjuk olyannak őket, amilyenek. Szóval szép vagyok….szerintem. Igaz nem hibátlan az alakom, van rajtam pár kiló felesleg, de akkor is ez vagyok én. Mert így vagyok egyedi, különleges és tökéletes. Ha valaki nem ezt látja, mert nem azt nézi, mi lakik a szívemben és a lelkembe, akkor annak semmi keresnivalója az életemben. Minden lényt a Teremtő, mindegy ki hogy hívja hite szerint, úgy alkotott meg, hogy úgy tökéletes ahogy van. Hibákkal és jó dolgainkkal együtt. Hibáink javítása tanulható. Hisz egész életünk tanulás és útkeresés. Minden lélek feladattal jött a világra. Van aki tanít és van aki tanul. Na ez utóbbit felejtik el sokan. Az útkeresés tanulás. De ha csak a felszínt látjuk, akkor semmit nem tanulunk……és tanultunk előző életünk során.
De van remény……egyszer….majd…..a következőben.

a