«

»

Júl 02

Gondolatok

Van életünkben sok-sok boldog pillanat, amelyet akkor és ott nem veszünk észre. Csak mikor már elmúlt akkor jövünk rá mit vesztettünk. Életemben voltak boldog pillanatok. Ilyen az anyaság megélése, gyermekeim felnőtté válása, és az hogy bármi is történt ma is velem, mellettem vannak és állnak.
Sok boldogtalan nap és év is volt. De az ember megpróbál túl lépni mindezen.
De ma kiszaladt a számon, hogy még egy nagy csalódást már nem élnék túl. Válasz erre az volt, hogy dehogynem, hisz az aki ezt mondta sok, sok ilyenen túl van.Erre azt válaszoltam, lehet de az az ember már nem én lennék.
De nem vagyunk egyformák. Az illető aki ezt mondta nem tud sok mindent. Sokszor elmondom, hogy nem vagyok nyitott könyv. Nem akarok az lenni, épp azért mert amikor kinyilt egy pillanatra fájdalom volt az ára. Ma már nem kockáztatok.
Elgondolkodom, hogy milyen ember is lehetek.
Rájövök, igaz sok mindenben hibás vagyok. A döntéseimért csak én vagyok felelős.
Ám más felől vannak emberek akik kihasználnak másokat, aztán miután elérte célját, tovább lép és eldobja a másikat mint egx rongyot.
De ennek a tipusnak van egy sokkal rosszabb fajtája. Találkoztam ilyennel…..sajnos. Ez az a tipus aki elzár mindenkitől, kisajátít. Mindezt az irántad érzett “szeretet” nevében.
Aztán mikor elég volt belőle, akkor az addig szajkózott ” barátságban elválunk” helyett a keserű csalódás poharát űritjük ki.
Mert számára ez azt jelenti hogy rágalmaz, szid, és elvesz mindent. Csak egyet nem tud. Az önbecsülésed, a tisztességed és a becsületed.
Az ilyen ember utána nevet a markába, mert azt hiszi Ő nyert. De ez nem ìgy van. Te nyertél. Szabadságot. Igaz harcolnod kell, és nem azért mert kell az amit elvett, nem azért a tárgyért, tárgyakért ami soha nem volt az övé. Hisz ezek tárgyak. Nem ez tesz boldoggá! Hanem azért, mert kell valaki aki azt mondja: ennyi, és nem tovább.
Haragot, bosszút sose fogadj. Átokért sose kiálts!
Mindenki megkapja a jutalmát. Igen, a jutalmát.
Mert minden szónak súlya van.
Az átokért átok jár.
Én jutalmat kérek azoknak akik bántottak.
Sokan nem értették meg azok közül akik ismernek.
Ma már tudják az okát.
Boldogságunk megteremtője önmagad vagy.
Hosszú út vezetett el ide engem is. Ez egyedül nem hinném hogy ment volna. Mindezt annak az embernek köszönhetem aki ma is segit tisztán látni. És van mit köszönnöm a gyermekeimnek is. Talán jól neveltem Őket. És igen. Most van aki boldog perceket és órákat szerez. Fáj mikor elmegy, de most még kell az a szabadság, amiről nem tudtam hogy ilyen jó lesz.
Mit hoz a holnap? Alakul. Aminek meg kell tõrténnie , megtörténik. Aminek akkor és ott lesz az ideje.

Gondolatok õsszevisszasága. De ezt hogy leirtam, azt hiszem vége. Ez volt számomra a múlt elengedése.
Itt az ideje az újnak, ami már kopogott egy jó ideje, csak a félelem gátat szabott.